Sokakban vetődik fel a kérdés, ha egy kerámialapos főzőlapot lát működni, hogy a kerámial főzőlapnak milyen mechanikai tulajdonsága van, hogy nem törik össze a tele edény alatt, és nem reped meg, pedig több száz °C fokra hevítjük főzés közben. Hát röviden ez egy olyan anyag, mely az üveg és a kerámia között helyezkedik el, és szabályozott kristályosítással készül. Az így kapott anyag – üvegkerámia lap - kiválóan ellenáll a gyors és ismétlődő hőmérsékletváltozásnak, és a 800, de akár az 1000 °C fokot is elviseli. Erős mechanikai tulajdonságai ellenére az üvegkerámiát is el lehet törni, vagyis hegyes, de akár tompa tárgy is meg tudja repeszteni, például egy, a főzőfelület fölé felakasztott dísz kerámia bögre kellő magasságból való ráejtésével. Azért a kerámialap a normál használat mellett teljesen megbízható, tapasztalataim alapján pl. egy embert is kibír, ha rááll (90kg-os kollégánk alatt nem tört össze, aki addig oldalazott a konyhapulton, hogy nem vette észre, hogy már hosszú percek óta azon topog… :-) ). A hővezetési együtthatója alacsony, ami azt jelenti, hogy a főzőzónák környezetében átforrósodik ugyan, de kevésbé, mint egy lemezből hajtott zománcos, vagy egyéb főzőlap szerelőlapja. Az üvegkerámia, szinte átlátszó, áttetsző, de akár elkészíthető átlátszatlan, vagy színezett kivitelben is. A világos üvegkerámia átengedi az infravörös hullámhosszt, így a kerámialapos felület alá a hagyományos főzőlap mellett lehet infravörös, vagy indukciós lapot is elhelyezni, de gyakorta használják gáz főzőlapok alá is. Meg kell említeni a kerámialapok egyik nagy ellenségét, a cukrot, mely a kifutott étel esetén kagylós kipattogzásokat okoz a felületből. Ez nem annyira műszakilag, mint esztétikailag okoz bosszúságot a tulajdonosoknak, akik drágán vásárolt kerámia főzőfelületjük ezen elváltozásával már semmit nem tudnak akkor kezdeni.
És azoknak, akiket nem csak felületesen érdekel a kerámia főzőlap tulajdonságai részleteiben:
Az üvegkerámia anyagok
Az üvegkerámia anyagok tulajdonságaikat tekintve átmenetet képeznek az üvegek és a kerámiák között. Az üvegkerámiáknak van amorf halmazállapota, és egy vagy több kristályos állapota. Szabályozott kristályosítás nevű eljárással készülnek, szemben a spontán kristályosodással, ami általában nemkívánatos az üveggyártásban. Az üvegkerámiák általában 30 % és 90 % [m/m] -os kristályossági fokkal rendelkeznek, és egy sor érdekes thermomechanikai jellemzővel rendelkező anyagot képeznek.
Az üvegkerámiák gyártása két lépésben történik, az elsőben üveg készül egy üveggyártási folyamattal, lehűtéssel, majd a második lépésben visszahevítik azt. A második hőkezelés folyamán az üveg részben kristályosodik. Sok esetben az alapösszetételhez magképző szerek is hozzáadásra kerülnek. Ezek a magképző szerek segítik és szabályozzák a kristályosodási folyamatot. Mivel általában az üvegkerámiákat nem nyomják és színterezik, ezért a szinterezett kerámiáktól eltérően az üvegkerámián nincsenek pórusok.
Nagy választéka létezik az üvegkerámia rendszereknek, pl. a Li2O x Al2O3 x nSiO2-Rendszer (LAS-Rendszer), a MgO x Al2O3 x nSiO2-Rendszer (MAS-Rendszer), a ZnO x Al2O3 x nSiO2-Rendszer (ZAS-Rendszer), a lítium-diszilikát és a megmunkálható üvegkerámiák melyeknek a Phlogopite rendszer szolgál alapjául.
LAS Rendszer
A kereskedelmileg legjelentősebb rendszer a Li2O x Al2O3 x nSiO2-Rendszer (LAS-Rendszer). LAS-rendszer alatt főleg egy lítium-, szilikon-, és alumínium-oxidok keverékét értjük, melyekhez további összetevőket, például üvegformáló szereket, mintNa2O, K2O, CaO, és finomító szereket adnak. Magképző szerként főleg cirkónium (IV)-oxid és titánium (IV)-oxid kombinációja szolgál. Ezt a fontos rendszert először Hummel, és Smoke tanulmányozta.
A kristályosítás után a domináns kristály-állapot ebben a típusú üvegkerámiában egy magas kvarctartalmú szilárd oldat (mkszo). Amennyiben az üvegkerámiát egy még intenzívebb hőkezelésnek vetjük alá, ez a mkszo átalakul egy keatit szilárd oldattá (kszo) amit néha helytelenül beta-spodumene-nek hívnak. Ez az átalalkulás nem reverzibilis és rekonstruktív, ami azt jelenti, hogy a kötések a kristályszerkezetben felbomlanak, és újak jönnek létre. Ennek ellenére ez a két új kristály halmazállapot nagyon hasonló struktúrát mutat ahhoz, amit a Li mutatott.
A legérdekesebb tulajdonságaik ezeknek az üvegkristályoknak a thermomechanikai tulajdonságaik. Egy LAS rendszerű üvegkerámia egy mechanikusan erős anyag és ellen tud állni ismételt és gyors hőmérsékletváltozásoknak is, egészen 800-1000 celsius-fokig. A domináns kristályos fázisa a LAS-üvegkerámiáknak az mkszo, erősen negatív hőtágulási együtthatóval rendelkezik, a keatite szilárd oldatnak még mindig negatív hőtágulási együtthatója van, de sokkal magasabb, mint a mkszo-nak.
Ezek a negatív hőtágulási együtthatói az üvegkerámia kristályos halmazállapotának pont az ellenkezője az üvegnek. Ezen halmazállapotok arányának szabályzásával a kész kompozitok hőtágulási együtthatói széles skálán mozoghatnak. Manapság az üvegkerámia alkalmazási területein nagyon alacsony, vagy akár nulla hőtágulási együttható a kívánatos. Lehetséges azonban negatív hőtágulási együttható elérése is, ami azt jelenti, hogy ellentétben az agyagok többségével, ez a fajta üveg-kerámia hő közlésekor nem kitágul, hanem összehúzódik.
Egy bizonyos ponton, általában 60 és 80 [m/m]%-os kristályosságnál a két együttható kiegyensúlyozódik úgy, hogy az üvegkerámia, mint egész, olyan hőtágulási együtthatóval rendelkezik, ami nagyon közel áll a nullához. Ugyancsak, amikor az üvegkerámiákat interfészként használják a hőtágulási együtthatójukat hozzá lehet igazítani ahhoz az anyagéhoz, amihez hozzá lesznek illesztve.
Az LAS üvegkerámiát eredetileg tükrök, valamint csillagászati teleszkópok állványainak gyártásához fejlesztették ki, de végül mégiscsak a háztartásokban kötött ki, és széles körben ismertté és elterjedtté mint a főzőfelületek és edények, sütőformák vagy mint magas teljesítményű fényszórók és digitális projektorok alapanyaga vált.
Főzőlapok javítása itt: http://szerviz.emax.hu/Fozolap-Szerviz-Javitas-Szereles-Alkatresz/
Főzőfelületek
A LAS-rendszerű üvegkerámia egy mechanikusan ellenálló anyag és a gyors és ismétlődő hőmérségkletváltozásnak kiválóan ellenáll. Ennek ellenére azért nem teljesen törhetetlen, mivel mégiscsak az üveghez és kerámiához hasonlóan törékeny anyag. Ha a főzőfelület kemény, de akár tompa anyag általi ütésnek van kitéve (mint például ráeső teli konzervdoboz, vagy más nehéz dolog) az bizony kárt tehet a főzőfelületben.
Ugyanakkor, nagyon alacsony a hővezetési együtthatója, és majdnem teljesen átlátszóra lehet gyártani, ami átengedi az infravörös hullámhosszúságot is. Ránézésre az üvegkerámia lehet átlátszó, áttetsző, vagy átlátszatlan, sőt akár színezett is.